Szendrei Ádám

Merj nagyot álmodni!

Még soha senki nem ért el nagy célokat úgy, hogy ne lett volna vakmerő, ne mert volna nagyot álmodni, és csak a „normálisat” vette volna alapul.
     Senki nem lett űrhajós, hódított meg birodalmakat, vagy épített fél milliárddolláros cégeket, hétköznapi, realisztikus célok kitűzésével.
Hogyan akarnál kivételes lenni, emberek millióinak segíteni, nagy álmokat megvalósítani, ha csak hétköznapi emberek szemével „realisztikus” célokat határozol meg?
     Bizonyára sokat hallottál már a SMART célokról, mely a célmeghatározás egy remek eszköze. Ez egy angol mozaik szó, mely jelentése „okos”, és a következő szavakból tevődik össze:
     ● Specific (Specifikus)
     ● Measurable (Mérhető)
     ● Achievable (Elérhető)
     ● Realistic (Valós)
     ● Time bound (Időhöz köthető)

     A SMART célokat nagyon sokan használják. A SMART céloknak meg kell felelniük mind az 5 kritériumnak, mert csak így tudod majd mérni, hogy jó úton haladsz-e.
     Ahogy később látni fogod a SMART céloknak nagy szerepe van a pénzügyi céljaid elérésében, mégis most arra kérlek, egy pár perc erejéig felejtsd el ezeket a kereteket.

Amikor az életed nagy álmáról van szó, akkor a legkevésbé sem akarsz realisztikus maradni. Nem akarsz a mostani mércéddel elérhető vagy mérhető célokat meghatározni. Helyette ambiciózus, nagyratörő célokat szeretnél, melyek motiválnak és küldetést adnak.

     Ehhez bátorság kell. Hajlamos az ember kisebb célok kitűzésére, amelyek biztosan teljesíthetők. Ez normális, mindenki ezt csinálja először. De ha Te az átlagosnál nagyobb eredményt akarsz – márpedig a pénzügyi szabadság ilyen – akkor ebből ki kell tudnod lépni.
     BrendonBurchard, aki 195 országból, több mint 30.000 ember részvételével végzett kutatást a sikerről, a következőket tanácsolja: határozz meg DUMB célokat, ha az életedről van szó.
     A „dumb” szó jelentése „buta”, élesen utalva a SMART célokkal való ellentétes filozófiára. De lássuk milyenek is ezek a DUMB célok:

Készülj fel a váratlan helyzetekre!

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a rossz dolgok csak másokkal történhetnek meg. Való igaz, rövidtávon nem valószínű, hogy bajba kerülünk. De egy egész életen át?
     Statisztikák szerint egy átlagos, egészséges életmódot folytató 35 éves, normál testsúlyú és magasságú, irodában dolgozó férfi esetén 21% az esély arra, hogy élete során legalább 3 hónapig keresőképtelen lesz valamilyen egészségügyi probléma miatt. Közülük 38%-nál ez a keresőképtelenség legalább 5 évig tart majd. (Magadra is ki tudod számolni ezeket az esélyeket itt: www.whatsmypdq.org)
     De nem csak az egészségügyi kockázatokra kell gondolnod. A munkád elvesztése is egy folyamatos kockázat. Csak néhány százalék az esély rá évente, de a karriered során bizony valószínűleg be fog következni. Ezért erre is fel kell készülnöd.
     Ezen felül számos, előre nem látható nagyobb kiadást jelentő esemény következhet be: ellopják az autód, gyorsan kell költözni, el kell végezned egy drága tanfolyamot, segítened kell egy rokonodnak, munkahelyet akarsz váltani, stb.
     Ezekre a rövid távú bevételkiesésekre és hírtelen felmerülő költségekre kell a vésztartalék. Ez a házad alapja. Ez az az összeg, ami megóv az eladósodástól, amikor hirtelen pénzre lesz szükséged. Ez az első, a legfontosabb cél! Amíg ez nincs meg, addig semmilyen más célra nem érdemes költened.
     A család vésztartalékának legalább a család havi megélhetése háromszorosának, de inkább hatszorosának kell lennie. Vagyis minimum 3 havi megélhetéshez szükséges összegnek mindig egy biztonságosan kamatozó számlán kell lennie. Ez legyen bármikor, veszteség nélkül hozzáférhető. Ha tehát egy hónapban 400.000 forintot költesz, akkor 1,2 millió forint vésztartalékra minimum szükséged.
     Ha ez megvan, akkor nem kell majd aggódnod azon „mi történik, ha…”. Nem kell majd csak azért elviselned az idióta főnöködet, mert különben nem tudod fizetni a számláidat. Lesz lehetőséged választani, munkát keresni, és egy nagyobb probléma sem húzza ki majd a talajt a lábad alól.
     Számold ki tehát, mekkora nálad a 3 havi vésztartalék összege, és tűzz ki egy reális időtávot, ami alatt fel tudod ezt építeni. Ha a példánál maradva 1,2 millió forintot szeretnél 2 éven belül felépíteni, akkor 1.200.000 Ft / (2*12) = 50.000 Ft / hó megtakarításra van szükséged.
     Nem javaslom a vésztartalékod felépítését 3 évnél hosszabb időre tervezni, mert sosem tudhatod, mikor lesz rá szükséged. Ha úgy érzed, ennél több idő kellene, akkor valószínűleg túl sokat költesz, és csökkentened kell a kiadásaidon.
     Ne feledd, a vésztartalékodat elég csak egyszer felépítened. Ezt az összeg első ránézésre soknak tűnhet, de ha már rendelkezel majd a 3 havi vésztartalékkal, utána ez a havi megtakarítás más célokat is szolgálhat majd.

A vésztartalékot viszont sosem költheted el másra, mint vész esetére. Ez nem ara van, hogy nyaralj, autót vásárolj, vagy lakást vegyél. Ha éppen akkor kerülsz bajba, amikor hozzányúltál a tartalékodhoz, akkor nem lesz, ami megvédjen.

Fektess be bölcsen!

Egyszer felhívott egy idős hölgy, mert szeretett volna segítséget kérni a befektetéseivel kapcsolatosan. Elmondása szerint, néhány éve minden pénzét (nagyjából 10 millió forintot) OTP-részvényekbe fektette, ekkor pedig már 50%-os mínuszban volt. Tudni szerette volna, van-e mód a pénze visszanyerésére.
     Sajnos a részvényárfolyamok jövőbeni alakulását senki nem tudja megjósolni. Ha ma bárki meg tudná mondani, hogy mennyit fog érni valami holnap, akkor már ma annyit érne, hiszen azonnal elkezdené felvásárolni, vagy eladni, ami az adott irányba mozgatná az árakat.
     Ez egy nagyon fontos alapelv a befektetésben. Sokszor halljuk, amint profi kereskedők, brókerek, guruk jósolnak (előrejelzéseket adnak), de kutatások azt támasztják alá, hogy ezek a jóslatok semmivel sem érnek többet, mintha pusztán tippelnének egyet. Teljesen felesleges tehát az árakra vonatkozó előrejelzések alapján befektetni.
     Vagyis a hölgy és az 50%-os vesztesége nem visszafordítható. A pénze jelenleg fele annyit ér, mint amikor betette, ezzel nincs mit tenni. A kérdés már csak az, vajon jó ötlet-e 100%-ban OTP-részvényekben tartania a teljes vagyonát. Ha most nem vásárolna minden pénzéért OTP-részvényt, akkor tartania sincsen értelme.
     Márpedig a teljes befektetésre szánt összeg egyetlen részvénybe való befektetése óriási kockázatot jelentett, és ezt a befektetés pillanatában meghozott rossz döntést már nem lehetett visszacsinálni. Nyilván továbbra sem jó ötlet egyetlen részvényre fogadni: mindig portfólióban érdemes gondolkodni.
     „Soha ne tarts minden tojást egy kosárban” – tartja a mondás. Harry Markowitz 1952-ben alkotta meg a modern portfólió-elméletet, mely azóta is minden szakértők által összeállított befektetési portfólió elméleti alapja. Az elmélet szerint a befektetésekszétszórása eszközök és eszköztípusok között nagyobb mértékben nagyobb mértékben csökkenti a kockázatot, mint a hozamot.
     A bölcs befektetés tehát arról szól, hogy a lehető legnagyobb hozamot ígérő befektetésbe teszed be a pénzedet. Koránt sem.

A hozam és a kockázat mindig kéz a kézben jár, vagyis a magasabb hozamért nagyobb kockázatot kell vállalnod. A kockázat és hozam arányát viszont jelentősen javítja, ha a portfólióban, és nem egyetlen befektetésben gondolkodsz.

     A kockázat meghatározása meglehetősen nehéz, és még a befektetési szakértők között sincsen egyetértés abban, hogy mi is pontosan a kockázat. Természetesen mindenki el tudja képzelni nagy vonalakban mit jelent: beteszel egy adott összeget, és mikor ki akarod venni, kevesebb pénzed van, mint amire számítottál.
     Ez leggyakrabban az adott befektetés értékének hullámzásával (szórásával) tudjuk jellemezni. Egy biztonságos befektetés garantált kamatokat fizet, ezért szépen, egyenletesen nő. Egy kockázatosabb befektetés egyszer nő, egyszer csökken, de várhatóan hosszú távon extra hozammal kompenzálja a kilengése okozta kellemetlenséget.